FKI - Felsőoktatási Kutatóintézet

Kutatási Eredményeink - 2002

Az Európai Felsőoktatási Térség gondolatának fogadtatása az európai és a magyarországi akadémiai világban

Támogató: OM Információs és Ekvivalencia Központ

A kutatás eredményeinek összefoglalása
Az 1999-ben kibocsátott, az európai oktatási miniszterek által aláírt Bolognai Nyilatkozat állást foglalt az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása mellett. Leszögezte, hogy ez döntő szerepet játszhat a kontinens általános kulturális és gazdasági fejlesztésében, a hallgatók és munkavállalók mobilitásának elősegítésében. Konkrét javaslatokat tett arra, hogy milyen elvek szerint kell koordinálni a nemzeti felsőoktatás-politikákat, milyen strukturális átalakításokat kell tenni a felsőoktatási rendszerekben ahhoz, hogy 2010-ig néhány kulcsfontosságú területen eredményeket lehessen elérni. Az European Credit Transfer System bevezetése és a diplomák kétszintű rendszerének (az eredetileg az angolszász országokban kiépített ún.lineáris modellnek) létrehozása és a life long learning gyakorlatának elterjesztését szolgáló megoldások elterjesztése a Nyilatkozatban érintett legfontosabb területek.

A kutatás célja az volt, hogy z Európai Felsőoktatási Térség gondolatának fogadtatását az európai és a magyarországi akadémiai világban, az oktatásirányításban és az egyes intézményeknél. Meg kívántuk vizsgálni továbbá, hogy milyenek a megvalósítás esélyei, jelenleg holt tart a felsőoktatás intézményrendszerének "Bologna konform" átalakítása. A kutatás során összegyűjtöttük és feldolgoztuk azokat a hivatalos európai és hazai dokumentumokat, amelyek a bolognai folyamat sarokpontjait jelentik illetve annak kapcsán születtek. Felkerestünk három magyar és négy külföldi egyeteme, és ott esettanulmányt készítettünk az intézményi szintű reagálásokról, stratégiákról, a strukturális átalakítás jelenlegi állásáról.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy mivel a duális modell országonként sokféle változatban valósult meg, a mostani átalakítás útjai is eltérőek. A kisebb vagy perifériálisabb helyzetű országokban erősebb az elszántság, mint az Európai Unió meghatározó országaiban (miközben éppen ők kezdeményezték az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását). Az Unióhoz való csatlakozásra váró országok meglehetősen aktívan igyekeznek követni az eseményeket és elindítani a változásokat, abban a reményben, hogy ez segítheti a felzárkózást. A bolognai folyamat eredményeképpen Európa országaiban várhatóan olyan felsőoktatási rendszerek fognak kialakulni, amelyek az alapvető linearitás mellett a duális modell bizonyos elemeit is megőrzik. Mivel a felsőoktatás erősen beágyazott a nemzeti és az európai kultúrába, nem fog kialakulni az amerikaival egyező rendszer, hanem egy sajátos európai modell körvonali rajzolódnak ki, amely modell éppen ezen jellemzői következtében lehet globális értelemben sikeres. Lehet egy olyan kimenetele is a folyamatnak, hogy kialakul az elit egyetemek európai szintű együttműködése, kihagyva ebből a kevésbé rangos intézményeket, tehát kettészakad Európa felsőoktatása.

Magyarországon elvileg kedvezőek a feltételek a bolognai folyamatba való bekapcsolódásra. Az 1980-as évektől az eredetileg duális modell fellazult és megjelentek a lineáris modell egyes elemei. Az 1990-es évek történései, a törvényhozás egyes lépései lényegében a később megfogalmazott bolognai követelményeknek megfelelő irányba terelték a felsőoktatási rendszert. Az intézményhálózat átalakítása, az integráció olyan helyzetet teremtett, amely elvileg megkönnyítheti a rugalmasabb formák kialakítását. Az Európai Kreditátviteli Rendszerrel összhangban lévő kreditrendszer bevezetése folyamatban van, a Magyar Akkreditációs Bizottság elvégezte a felsőoktatás intézményi és szakonkénti hitelesítését. A bolognai követelmények tényleges érvényesítése azonban bonyolult kérdéseket vet fel. Valójában a jelenlegi rendszer már nem teljesen duális, de nem is tisztán lineáris (továbbra is létezik a duális rendszer fontos eleme, a két szektor - főiskolai és egyetemi - párhuzamos jelenléte). A vegyes rendszer pillanatnyilag azt eredményezi, hogy mindkét modell hátrányos vonásai mutatkoznak meg. Az ellentmondásos helyzet feloldásához egyértelmű paradigmaváltásra van szükség, amelynek a lineáris modell törvényi deklarálásában is meg kell testesülnie. Sok múlik azon, hogy a finanszírozási rendszer mennyiben támogatja vagy gátolja a megcélzott folyamatot. A hazai viták középpontjában a finanszírozási rendszer azon eleme áll, hogy milyen legyen az egyetemi és főiskolai programok egymáshoz való viszonya ebből a szempontból, és milyen legyen a hallgatók megoszlása a szintek között. Az új képzési struktúra konkrét megvalósítás során alapvető szempont az egyes tanulmányi ágak sajátosságainak figyelembe vétele.

Az egyes intézmények reagálása, stratégiája Bolognával kapcsolatban erősen különböző attól függően, hogy milyen a pozíciójuk a magyar felsőoktatáson belül, milyenek a hagyományaik, milyen a szakmai-akadémiai karakterük. Azok tűnnek aktívabbaknak, amelyek szakmai irányultsága kedvező az átalakítás szempontjából, amely intézmények hagyományosan jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, jó a rálátásuk a jövőben várható európai történésekre, és van esélyük az "elit klubba" való bekerülésre.

FRISS HIREK

Az EDUCATIO folyóirat legfrissebb száma a HALLGATÓI MOBILITÁS honlapunkon keresztül is megrendelhető.