Kutatási Eredményeink - 2002
Györgyi Zoltán - A lakosság részvétele a felnőttképzésben
Támogató: Oktatási Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
A kutatás egy 2002-ben végzett felmérés alapján elemzi a lakosság felnőttképzésben való részvételét, az ezzel lakossági igényeket, a tanulást hátráltató akadályokat, valamint a tanulási szándékot. A felmérés 4800 főre terjedt ki. A minta öt változó (életkor, nemi összetétel, a lakóhely településének nagysága, típusa, földrajzi elhelyezkedése) alapján reprezentálja a lakosságot. A felmérést szociológiailag értelmezhető társadalmi rétegek szerint dolgoztuk fel. E társadalmi rétegek lehatárolásánál a kérdezettek életkorát, nemét, iskolai végzettségét, annak megszerzésének módját (nappali tagozat / egyéb), valamint a jövedelmét vettük figyelembe. Az adatok arra utaltak, hogy a fenti tényezők meghatározó módon befolyásolják a felnőtt kori tanuláshoz való viszonyt.

A kérdezetteket 11 csoportba soroltuk :
55 év alattiak:
• leszakadó nők (arányuk a mintán belül: 8,7%);
• leszakadó férfiak (5,3%);
• törekvő szakmunkások (17,8%);
• rossz szakmával rendelkező nők (8,3%);
• rosszul érvényesülő érettségizett férfiak (3,7%);
• rosszul érvényesülő diplomás férfiak (1,2%);
• képzett, de rosszul érvényesülő nők (12,4%);
• elit-szakmunkás férfiak, (3,1%);
• férfi elit (1,7%);
• női elit (3,4)
55 év felettiek:
• nyugdíjasok (34,1%)

A vizsgálatunk azt mutatja, hogy jól lehatárolhatók olyan törekvő, s részben már jó munkaerő-piaci pozícióban élő rétegek, amelyek számára a karrierút nélkülözhetetlen elemévé vált a felnőttkori tanulás. Erre időt és pénzt is áldoznának. A tanulásuk előtt álló akadályok közül kevésbé a pénz, sokkal inkább a munka miatti kevés szabad időt kell kiemelnünk. E rétegek közé nem csupán a diplomás elit sorolható, hanem kitapintható egy középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkásréteg, amelynek tanulási igénye, s ezzel kapcsolatos áldozatvállalási készsége hasonlítható az elithez.
A középrétegek – legalábbis a szándék szintjén – igyekeznek felzárkózni a tanulásban az elit rétegekhez, ugyanakkor nagyon érzékenyek a tanulással kapcsolatos a költségekre.
A leszakadó rétegek teljesen elszoktak a tanulástól, ezzel kapcsolatos félelmeiket „öregségük” mögé bújtatják.
Az 55 év felettiek minden más rétegnél jobban elzárkóznak a tanulástól.
Vizsgálatunkból a nemek közötti különbségek is kiütköznek. A családi szerep minden női státuszcsoport esetében gátja a tanulásnak (a magasabb státuszúak esetében kisebb mértékben), ugyanakkor kirajzolódik még egy, a női nemhez fűződő hátrány is: a tanulásukat sokkal nagyobb külső támogatás mellett képzelik el, mint a hasonló szociológiai jellemzőkkel leírható férfiak.
A felmérés alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer alapvetően rossz, mégpedig azért, mert többnyire tiszta finanszírozásban működik (egy finanszírozóra épül), a lakosság jelentős része viszont a vegyes finanszírozást választaná, s egy ilyen rendszerben jelentős anyagi teherviselésre is vállalkozna.
Feliratkozás hírlevélre
név:
email:
 

leiratkozást a következő e-mail címen kérhet: educatio@edu-online.eu
FRISS HIREK
Kedves Olvasó!
Educatio folyóirat alábbi számai letölthetők:

MINŐSÉGÜGY A FELSŐOKTATÁSBAN

FELSŐOKTATÓK

ÉRTÉKEK

CSALÁD

FELNŐTTOKTATÁS

 RÉGIÓK

ÓVODÁK