Kutatási Eredményeink - 2002
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés helye és szerepe az oktatási rendszerben
Támogató: OM Szakoktatási főosztály
Az 1998/99-es tanévben indult meg Magyarországon az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés. A két éves képzési programok modern és kurrens szakmákban készítik fel a fiatalokat a munkaerő-piacra való kilépésre, bizonyos feltételek teljesítése esetén pedig lehetőséget adnak a főiskolai szintű továbbtanulásra. Új képzési forma jelent tehát meg, amelynek sajátossága, hogy az oktatás részben középiskolák, részben felsőfokú oktatási intézmények keretében folyik. A kutatás célja az volt, hogy erről a kezdeti stádiumról, az indítást, indulást övező vitákról, az első tapasztalatokról, az AIFSZ fogadtatásáról ás általában a jelenét és jövőjét befolyásoló társadalmi környezetről képet adjon.. Az AIFSZ hazai társadalmi illeszkedését, annak zavarait és a zavarok kiváltó okait kívánta feltárni. Mindezt nemzetközi kontextusba helyezte, nagy súlyt helyezett a rövid idejű felsőfokú szakképzési forma megjelenésének és működésének tapasztalataira a fejlett országokban. A magyarországi helyzet vizsgálatánál az oktatáspolitika szereplőinek – az oktatásirányításnak, az oktatási intézményeknek, a gazdasági szférának és a területi önkormányzatoknak – motivációira,, az azokból fakadó ösztönző és akadályozó tényezőkre került a fő hangsúly. Kiemelten foglalkozott a legfontosabb szereplőkkel, a hallgatókkal. 1000 fős – az AIFSZ hallgatóira iskolatípus és szakterület szerint reprezentatív mintán – kérdőíves megkérdezésre került sor. Az eredmények képet adnak a hallgatók társadalmi összetételékről, pályaválasztási-iskolaválasztási megfontolásaikról, karrier terveikről, továbbá arról, hogy hogyan vélekednek a jelenleg futó képzési programról.

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy miközben a társadalmi, gazdasági és oktatáspolitikai megfontolások egyértelműen alátámasztják az AIFSZ létrehozásának és jövőbeni kiterjesztésének indokoltságát, vannak olyan tényezők, amelyek akadályozzák illetve fékezik ezt a folyamatot. Ilyen adottság a középfokú szakképzés dominanciája. A középiskolák maguk hozták létre a posztszekundér képzést azzal, hogy lényegében meghosszabbították a tanulmányi időt. További vitapont és nehézség az AIFSZ keretében végzett tanulmányok beszámítása a felsőfokú (főiskolai) képzésbe. Az oktatápolitikai erőtér egyik fő meghatározó szereplője a mindenkori oktatási kormányzat. Ennek hozzáállásában bizonyos ellentmondásosság figyelhető meg. Miközben a kozmányzati célkitűzésekben egyértelmű támogatás nyilvánul meg, annak végrehajtására nem mindig irányul egyértelmű akarat. Az AIFSZ elterjedését lassítja az akkreditációs folyamat lassúsága, az indokolatlanul erős akadémiai szempontok érvénysesítésa. A kormányzat óvatosságára utal az is, hogy a felvételi keretszámok körül évente vita bontakozik ki, végül meglehetősen alacsony szinten határozzák meg a felveendő hallgatók létszámát.

Az AIFSZ hallgatói tipikusan frissen érettségizett vagy egy-két sikertelen felvételi vizsga után most sikeresen továbbtanuló fiatalok. Az AIFSZ-t ugródeszkának teintik a vágyott főiskolai továbbtanulás megvalósításához. Tehét a képzés jelenleg lényegében nem érinti a felnőtteket, a munka mellett tanulni kívánókat, a szakmaváltást, szakmai továbbképzést megcélzókat. A hallgatók rekrutációja jellemzően a lakóhely (és a korábbi középiskola) könnyen elérhető földrajzi körzetéből történik. Ennyiben az AIFSZ betölti a lokális társadalmi-gazdasági igények kielégítésével kapcsolatos sajátos funkcióját. A hallgatók családi hátterére a közepes társadalmi státusz dominanciája jellemző. Az egyetem, a főiskola és az AIFSZ a szülők iskolai végzettségét és foglakozását figyelembe véve a társadalmi státusz csökkenő sorrendjét képviseli, de fontos, hogy nagyobb az eltérés az egyetem és a főiskola, mint a főiskola és az AIFSZ között. A felsőoktatás egészében tapasztalható társadalmi-származási összetételtől való ilyen jellegű eltérés arra utal, hogy az új forma megjelenése a viszonylag alacsonyabb státuszú családok gyermekeinek adott továbbtanulási lehetőséget, ennyiben a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentése irányába hatott Az AIFSZ hallgatói minden tekintetben meglehetősen határozottan differenciálódnak a képzési program szakmai jellege és az oktatási intézmény típusa (középiskola - főiskola) szerint.
Feliratkozás hírlevélre
név:
email:
 

leiratkozást a következő e-mail címen kérhet: educatio@edu-online.eu
FRISS HIREK
Kedves Olvasó!
Educatio folyóirat alábbi számai letölthetők:

MINŐSÉGÜGY A FELSŐOKTATÁSBAN

FELSŐOKTATÓK

ÉRTÉKEK

CSALÁD

FELNŐTTOKTATÁS

 RÉGIÓK

ÓVODÁK