A kutatás alapvető kérdése az volt, hogyan járul hozzá a közoktatás a leszakadó területek felzárkózásához. Vizsgáltuk az iskolázottság területi terjedését, a képzettség területi átalakulását, az iskolázottság és képzettség térségi deficitjeit, azok alakulását (lemorzsolódás, iskolázatlanság-képzetlenség, stb.). Leírtuk az intézményhálózat területi változásait, azaz a különböző településszerkezetű, földrajzi helyzetű kistérségek közoktatási intézményhálózatát. Rámutattunk, hogy a leszakadó kockázati térségekben mind az iskolázottság-képzettség, mind pedig az intézményrendszer és az intézményhálózat mutatói hiányt jeleznek, szemben a kiegyensúlyozottan vagy dinamikusan fejlődő térségekre. Eközben vizsgáltuk a kiegyenlítés lehetőségeit, a kooperációkban rejlő tartalékokat, a lokális és regionális szerepet vállaló projekteket.
A "leszakadó térség" elnevezésen azt értjük, hogy az adott térség helyzete súlyosan kiegyensúlyozatlan; beavatkozásra lehetőség és szükség is van. Ellenkező esetben a ország más területeinek fejlődésbeli különbségei drámai szakadássá válnak.
Az alábbiakban az ilyen térségeknek azokat a vonásait soroljuk fel, amelyeket a kutatásunkban vizsgáltunk. |
